2010. december 24., péntek

31. Urunk születése ikon

"Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson. Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal megnyugtatta őket: "Ne féljetek! Mert nagy örömet adok tudtul nektek és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket." Egyszeribe mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: "Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakartú embereknek!"

(Lk 2, 6-14)


Az Úr születésének ikonján Lukács evangéliumának jelenetét szemlélhetjük. Ahogy ezt keleten hívják: Az Úr test szerint való születésének ikonja. A karácsonyi betlehem tárul a szemünk elé az ikonon. Felhívás ez számunkra: nézni és látni, amit az angyalok és a pásztorok is néztek és láttak. Közös hivatásunk szemlélni az Istent, hiszen a megtestesülés óta Jézus Krisztusban már látható.
A megtestesült Ige a világmindenség középpontja. Ezért található az ikonok közepén a jászol a Gyermekkel. A VI. századtól kezdve Mária központúvá váltak az ikonok, az Istenszülő került a középpontba. Mindenesetre Anya és Gyermeke elválaszthatatlanok egymástól. A megtestesülés kettőjük közös története. Az evangéliumi történet és az ikon közepén ők találhatók.
Egy fénysugár száll alá az égből a földre, bevilágítva a sötét barlangba. Izaiás szavai tárulnak a szemünk elé:
Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti felhők, hullassatok győzelmet! Nyíljék meg a föld és teremjen üdvösséget, és sarjadjon vele szabadulás is. (Iz 45,8)
Az ég immár nyitva van, fény árad belőle. Az Ige megtestesült. A fénysugár három ága a Szentháromság teremtetlen fényét szimbolizálja. A fény útjának közepén egy kozmikus jel, egy csillag látható. Ez a ragyogás vezette a bölcseket, ezt szemlélték a pásztorok. A megtestesülés a teremtetlen fény megnyilvánulása. Isten leszáll az égből és belép az emberi világ sötétségébe. Ahogyan János evangéliumában olvashatjuk:
A világosság világít a sötétségben, ... Az Ige volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, ...(Jn Pr. 5.9-10)
Isten dicsőségének fénye, amely azelőtt a Jeruzsálemi Templomban volt, az Ő Fiában jelenik meg teljes ragyogásában.
A fény bevilágít a sötét barlangba, mely az alvilágot jelképezi. Isten leereszkedése ez oda, ahol az emberiség sötétben és a halál árnyékában található. Később folytatódik ez a kiüresedés: Jézus Jordánban való megkeresztelkedésével.
Az égből jövő fény beragyogja az egész világot. Az ikon arany színe jelzi ezt, amely szinte fénnyé változtat mindent.
A hármas hegység szintén a Szentháromságos Egy Istent jelképezi. A középső hegy a Megtestesült Ige.
Az ikon közepén található sötét barlangban a megtestesült Ige, mint gyermek, pólyába takarva. De nem egy ma született gyermek arcvonásait viseli, hanem egy felnőttét. Az Örök Bölcsesség megtestesülését akarják ezzel kifejezni.
A jászol, amelyben fekszik, olyan, mint egy sír, mint egy oltár. Sír, mert a születés magába foglalja a megváltó halált is. Oltár, mert az Ige, aki megtestesült Betlehemben az élet Kenyerét adja számunkra az Eukarisztiában. S Betlehem jelentése: a kenyér háza.
A Gyermek pólyába van tekerve, csak az arca látható. Elővételezése ez a halotti lepelnek, amely a sírban takarta.
Kezdettől fogva két mitikus állatot is ábrázolnak az ikonokon: a szamarat és az ökröt. Melegítik leheletükkel. De sokkal mélyebb jelentésük is van. Jelen vannak, hogy a teremtés ezen alsó foka is jelen legyen az újjáteremtés pillanatában. De utalás lehet Izaiásra is:
"Halljátok egek és te föld figyelj, mert az Úr beszél. Fiakat neveltem, és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak. Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni." (Iz 1,2-3)
Szűz Mária szintén az ikon középpontjában van. Királyi bíborba van öltözve, jelezvén a Szentlélek kegyelmeit. A sörös szín Krisztus szenvedésének a színe, jelképe is. A szeretet, az Ő istenanyai méltósága az, ami beburkolja
József, a Szent Szűz jegyese az ikon bal alsó részén ül. Egy kicsit távol van a barlangtól, jelezve, hogy a gyermeknek más atyja van, a mennyei Atya. Ő a misztérium őrzője. Éppen ezen a misztériumon gondolkodik. Nehéz befogadni a misztériumot, amely Krisztusban nyilvánult ki. A töprengő József az emberiség kétségeit is szimbolizálja. Az állatbőrbe öltözött pásztor, aki mellette áll, az ördög. Ő a kísértő. Kétséget, ingadozást akar benne kelteni a misztériummal szemben.
Az angyalok karácsony mennyei szereplői. Az ikonon különböző feladatokat ellátva jelennek meg. Nézik az égi fényt és imádják istenségét. Tisztelettel fordulnak a Gyermek felé és imádják az Isten Fiát az Ő emberségében. Viszik a pásztoroknak a jó hírt. Isten küldöttei ők, az emberek társai, akik értünk virrasztanak. Az angyalok éneklik: Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön az istenszeretőknek.
A pásztorok, nyájukat legeltetve fogadják a jó hírt, vagy éppen már ajándékaikat viszik az újszülött gyermeknek, vagy pedig furulyáznak szegény és egyszerű örömük kifejezésére. Ők Jahve szegényei, Izrael maradéka, akik egyszerű lélekkel fogadták be Isten országát.
A napkeleti bölcsek éppen úton vannak lóháton a zsidók újszülött királya felé közeledve. Követik a csillag jelzését. A népek megszámlálhatatlan tömegét jelenítik meg, akik majd követik a megjelent Üdvözítőt. A hagyomány szerint ajándékot hoztak az újszülöttnek. Aranyat a királynak. Tömjént az Istennek. És mirhát a halandó embernek. Felfelé, a csillag felé közelednek, ábrázolva ezzel minden ember Istenhez irányuló vágyát. De ahogyan Keresztes Szent János mondja: Ha egy ember keresi az Istent, akkor az Isten sokkal inkább keresi őt. Már nem kell felhatolniuk a csillagok világába, mert maga az Isten száll le az emberhez.
Az ikon alján két asszony látható. Ők segítettek Máriának a szülés után és most fürdetik a Gyermeket. A megtestesülés tanúi ők. Valódi gyermek, akinek szüksége van a gondoskodásra. Egy keresztelő kúthoz hasonló tálban fürdetik a gyermeket. Aláhúzva ezzel a keresztség jelentőségét, amely eltemetkezés Krisztusban, és beöltözés Krisztusba. Karácsony az újjászületés kegyelmeinek elővételezése. Ahogyan keleten hívják: téli húsvét.


A látás személ, a szív befogad. A hit gazdagodik. Az imádság szárba szökken. Isten a velünk levő Isten: Emmánuel.

1 megjegyzés:

  1. Úgy gondolom,hogy Szent József nem kételkedett,maximum az elején.De az sem kételkedés volt,hanem tépelődés azon,hogy hogyan fognak a dolgok történni.

    VálaszTörlés