Krétai Theophanész B. (1535.) - 64 x 46 cm
Krisztus életének egy jelenete ez, mely egy isteni kinyilatkoztatás az Ő misztériumáról. Elővételezése annak, hogy eljött a húsvéti misztérium ideje.
Az ikonon ábrázolt esemény az evangélium leírását követi, szinte teljes egészében.
Krisztus oldalt ül a szamáron, alázatosan, s az állat is lehajtja a fejét. Betániából alázatosan és békésen érkezik Jézus Jeruzsálembe, szamárcsikón ülve jön, egy olyan állaton, amely már a próféták idejétől a békekövet ismertetőjele volt. Úgy ül a szamárcsikón, mint ahogy a kerubokon fog trónolni, amikor újra eljön. Jézust úgy mutatja be, mint Királyt. A szamár az Ő trónja. Ugyanakkor Jézus úgy közeledik, mint egy szolga. Az Atya akaratának szolgája, amit szándékában van beteljesíteni. Az emberek szolgája, hiszen az üdvözítő szenvedés misztériumával áll szemben. Mély alázat és szelídség jellemzi, amivel Jeruzsálemhez közeledik.Az ikon két csoport között jeleníti meg Jézust, hasonlóan, mint ahogy a Lázár feltámasztás ikonon is láthatjuk.
A tanítványok csoportját Krisztus jobbján és az ikon bal oldalán festette meg az ikonfestő. Ők alkotják „Krisztus csapatát, az egyház kezdetét. „Örvendj az Úrban, örvendezz Krisztus csapata! Vigadj, Krisztus Egyháza, örülj és ujjongj, Isten leánya!...” (Epifániosz püspök). A tanítványok azt a népet testesítik meg, amely Krisztus előtt sötétségben járt, Krisztus világosságában részesedve azonban „új néppé” váltak A tanítványai, végrehajtva Jézus utasítását, elhozták számára a szamarat, leterítették köntösüket, hogy a Mester kényelmesen üljön. Egy összetartó közösséget alkotnak, a közelgő szétszóródás előtt.
Egy másik csoport a gyermekek csoportja. Kicsinységük ellentétben van az ikonon más személyek nagyságával szemben. Az ikon mozgását ezek a kis termetű gyermekek adják meg. Ez az ártatlanság diadala. A gyermekek előtérbe helyezése, kinyilvánítása annak, hogy az Isten országát csak egyszerűséggel lehet megszerezni. A Virágvasárnap ikonján így fontos szerepet kapnak ezek a gyermekek, éppen úgy, mint a liturgikus szövegekben. Krisztust így köszöntik: „Hozsanna Dávid fiának!”.
Az ikonon fontos szerepet kapnak Jeruzsálem lakosai is, akik a tanítványokkal szemben egy másik csoportot képeznek.
Az ikon bal oldalán emelkedő hegy az Olajfák-hegye. A hegynek bőséges szimbolikája van, mely az itt is kifejezésre jut. Látható, hogy a hegy csúcsa két részre oszlik. Ez a Krisztusban jelenlévő kettős természetet jelöli: az isteni és az emberi természetet. Ha még figyelmesebben szemléljük, akkor észrevehető, hogy a hegynek három csúcsa is van. Ez pedig azt jelzi, hogy a megváltás a teljes Szentháromság műve. A hegyet a várossal átellenben festette meg az ikonfestő, ez adja az ikon szimmetriáját.
A várost zárt falak veszik körül, csak a kapuja látszik nyitva.
Forrás: Ivancsó István - Ikon és liturgia 7. - Virágvasárnap; Az Úr bevonulása Jeruzsálembe - jegyzet - K.Albert a. - hiv. Oracion ante los iconos - Los misterios de Cristo en el ano litúrgico
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése